Tóth-Deák László
INTERJÚ
A változások tengerén
BIZTOS KEZEKBEN
A KORMÁNYKERÉK
– Kedves László, azért kértünk fel a Melinda Infó idei első lapszáma vezércikkének alanyául, mert úgy gondoljuk, hogy az általad képviselt szakmai többlet és kompetencia, amellyel a nemrégiben megkezdett Melinda Instal pályafutásod ideje alatt megajándékoztál bennünket, nem maradhat szó nélkül, és meghatározó lehet a Melinda Instal munkaközössége számára.
1. Kérlek beszélj magadról, mutasd be röviden a Melinda Instalt megelőző szakmai utadat.
– Én Csíkban születtem, Csíkszentgyörgyön nőttem fel, és onnan indultam. A Márton Áron Főgimnáziumban végeztem az alapképzésemet. Innen Temesvárra kerültem, és ott végeztem el az öt év egyetemi alapképzést, illetve a két év mesterit. Azóta is folyamatosan tanulok a mai napig. Elvégeztem a Corvinus Egyetem vezetés-szervezés mesterképzését, és jelenleg is diák vagyok. Emellett egyetemi oktatással foglalkozom, tehát diákként is ülök a padban, más napokon pedig, a katedra túloldalán állok és oktatok.
Az alapképzettségem mérnök, és emellett úgy láttam, hogy szükséges elvégezni gazdasági vonalat is. Érdekességként elvégeztem egy professzionális szakácsképzést, és a Román Egészségügyi Minisztérium által szervezett kórházmenedzsment képzést. A feleségem orvos, és bele akartam látni a napi problémákba, amelyekkel ők találkoznak,, így érthettem meg a legjobban a kórházi rendszer működését. Az előző munkáim során rengeteg olyan szakmai, szakterületi professzionális képzést, kurzust elvégeztem, ami építette az ismereteimet. A képzettségemből szerintem ennyi elég.
Nagyjából négy és fél nyelvet beszélek, ezek közül négyet anyanyelvi szinten: románul, magyarul, angolul és németül. Emellett kicsit kacsintgatok a horvát nyelv felé, de ez a nyelv, egyelőre meghalad engem.
Egyetemi évek és első munkahelyek
Az egyetem alatt az első év nyarán diákmunkásként elmentem Amerikába. Miután két hétig Philadelphiában jártam az utcákat és a potenciális munkaadókat, úgy döntöttem, hogy se szállodát takarítani, se pincérkedni nem tudnék. Adódott egy lehetőség, anélkül, hogy tudtam volna pontosan, hogy miről szól az ipari alpinizmus és magasépítési munkákra. Leutaztam Washingtonba, és ott kezdtem el dolgozni, úgy, hogy első napon adtak nekem egy szerszámcsomagot, kötelet, beülőt, és elkezdtem tetőkön dolgozni. Ez annyira megtetszett, hogy gyakorlatilag a hét év egyetem minden egyes nyarát úgy májustól szeptemberig, Amerikában töltöttem és dolgoztam építkezésben.
Ezt követően, amikor lediplomáztam, adódott egy lehetőség, jelentkeztem egy állásra Bukarestben. A Gazdasági Minisztérium Integrációs Államtitkárának lettem az asszisztense, és egészen az uniós csatlakozásig ezzel foglalkoztam. Ezt követően megkeresett egy akkor piacra lépő osztrák cégcsoport, és tettek egy ajánlatot.
Ügyvezetői karrier első nagy lépése
Először egy újonnan létesült, újonnan vásárolt cégnek az ügyvezetői pozíciójára választottak, majd ezt követően egy második céget is átvettem vezetőként, majd öt év után átvettem a cégcsoport romániai Energie AG holding vezetését. Ez azt jelentette, hogy ügyvezetőként feleltem körülbelül 1200 alkalmazott és öt operacionális cégnek a tevékenységéért. Ez volt a szakmai vezetői életemnek az első nagy lépcsője. Sajnos egy adott percen a cégcsoport úgy döntött, hogy kivonul Kelet-Európából, eladja a részesedéseit.
Végigcsináltam, végignéztem, ahogy a cégeket eladják, végignéztük, ahogy a cégeket szétdarabolják, és amikor úgy láttam, hogy én nem akarok része lenni annak, ahogyan a cégeket kivéreztetik, felmondtam.
Következő nagy előrelépés
Időközben megkerestek egy másik osztrák cégtől egy 1850-es évek óta működő papíripari konszernnek lettem a romániai vezérigazgatója, ami gyakorlatilag egy helyi szinten eléggé haldokló vállalkozás volt, nagyon nagy problémákkal küszködött. Ennek a cégnek vettem át a vezetését, elköltöztem Kolozsvárra, és elértük azt a kollégákkal, hogy az első év végére már a cég pozitív eredményt könyvelt, második év végére a történelmének rekorderedményét teljesítette.
Ezt a céget vezettem egészen a Covid kezdetéig, amikor az osztrák vezetőség olyan döntéseket próbált lenyomni a torkomon, amelyek sem etikailag, sem az elveimnek nem feleltek meg, távoztam a cégtől. Az élet úgy hozta, hogy a karantén első napján kellett volna Brüsszelbe utaznom, hogy egy újonnan piacra lépő belga cégnek vegyem át a vezérigazgatói pozícióját Romániában. Nem sikerült akkor kiutazni, és a cég úgy döntött, hogy felfüggeszti a romániai piacra lépését, én meg úgy láttam, hogy nem tudok tétlenül ülni, ameddig ők döntenek.
CÉGÉPÍTŐ SZAKEMBERKÉNT találkoztam
először Pál Dénessel
Bejegyeztem egy saját vállalkozást, és egy korábbi kapcsolati alapon, egy korábbi jó üzleti partnernek felvállaltam a Vipa Lausanne svájci kereskedőcég képviselőjeként, hogy hat balkáni országban -ahol nincsenek jelen a piacon – megvalósítom a piacra lépést. A teljes Balkán, Románia, illetve ukrajnai kereskedelmi tevékenységekkel foglalkoztam, gyakorlatilag nullából építettük ki a tevékenységet, és az első év végén két és fél millió eurós forgalmat tudtunk magunk mögött. Ezzel foglalkoztam egészen addig, ameddig a sors fintora úgy hozta, hogy találkoztam a Melinda tulajdonosával, és miután Pál úrral elég sokat beszélgettem, megláttam a Melindában azt, amit egy nemzetközi cégnél nem lehet meglátni :az emberi értékek és helyi értékteremtés fontosságát. Miután megkerestek egy konkrét ajánlattal, úgy döntöttem, hogy vállalom a Melinda Instalnál a mostani feladatot.
- – Hogyan fogalmaznád meg a személyes és szakmai küldetésedet a vállalkozáson belül, melyek azok a felelősségek és legmérvadóbb feladatok, amelyeket a kereskedelmi igazgató pozíció magában hordoz?
– A Melinda Instal tulajdonosának egy nagyon határozott szándéka és akarata, hogy a céget növeljük, fejlesszük, és meghatározó helyet foglaljunk el a hazai piacon. Úgy gondolom, az én küldetésem ezt a folyamatot a legjobb tudásom és ismereteim szerint támogatni, segíteni annak érdekében, hogy a kollégákkal közösen ezt a célt rövid időn belül el tudjuk érni.
- – Hogy látod, a jellemvonásaid és a személyiséged milyen módon erősítik leginkább a Melinda Instal a csapatát?
– Én egy másik környezetből jövök. Ismeretlen volt számomra a családi vállalkozás, amely cégként nem egy szigorúan leszabályozott, Európa-szinten azonos szabályok szerint és kevés helyi specifikummal tevékenykedő gazdasági egység. Intenzíven dolgozom, hogy felvegyem azt a vezetési stílust, nyitottságot, közvetlenséget, ami egy ilyen vállalkozásnál szükséges. Az eddigi tapasztalataim szerint, egy konszernben nem igazán számít az ember. Úgy gondolom, itt nagyon fontos az, hogy meglássam az eredmény, a számok, tevékenység mögött az emberekben rejlő potenciált, az esetleges problémáikat, és mindenkiből ki tudjam hozni a maximum teljesítményt, amely az alkata, tudása, szándékai szerint kihozható.
– Meg lehet tartani az emberi tényező fontosságát egy multinacionális környezetben is?
Érdekes, hogy a nemzetközi cégek működési elveit párhuzamba állítod egy kisebb cégével. Valószínűnek tartod-e, hogy a későbbiekben – ha feltételezhetően elérünk egy sokkal nagyobb méretet-, az emberi értékek, szempontok meg tudnak-e maradni a Melinda Instalon belül?
– Igen. Egyrészt nekünk, vezetőknek az a feladatunk, hogy ezeket az értékeket megtartsuk, másrészt meg a világ folyamatosan változik, és változik az is, amit értéknek tartunk.
A Covid megmutatta nekünk azt, hogy a túlzottan globalizált, túlzottan szétcincált, túlzottan szétbonyolított nemzetközi kapcsolatok pillanatok alatt össze tudnak dőlni. Ezért is az volt az egyik szempont, amire azt mondom, hogy a Melinda, mint egy helyi erős vállalkozás sokkal több értéket képvisel, és a munkámnak sokkal inkább látom az eredményét, mint egy ilyen nemzetközi hálózat részeként.
HOBBI
-Van-e olyan szabadidős tevékenység vagy akár hobbi, ami meghatározó jelenséggel bír számodra?
– Mint minden becsületes csíki hegyi székely, vitorlázással foglalkozom. Sok-sok évvel ezelőtt egy pillanatnyi felindulásból egy unalmas őszi délután kibéreltünk egy rozoga hajót és elindultunk vele az Adrián. A sors úgy adta, hogy azt se tudtuk, hogy kell elindítani, de elindultunk, és annyira megtetszett a dolog, hogy utána elvégeztem Horvátországban több vitorlás képzést, olyan oktató mellett, aki a gondolkodásomat azóta is jelentősen meghatározza.
A vitorlázási ismereteimre hagyatkozva mostmár elértem egy olyan szintet, hogy nyugodtan elindulok bármilyen vizen, bármilyen időben. Ez az én hobbim, szenvedélyem, szabadidős tevékenységem, amelyet ha csak tehetem, gyakorlok. Ezen kívül meg teljesen egyszerű, apró dolgokkal foglalkozom. Szeretek gombászni, szeretek horgászni, és szeretek terepjárózni. Úgyhogy nagyjából ez, amivel kitöltöm a hétvégéimet.
De életem nagy szerelme és a fő szenvedélyem, az a tenger és a vitorlás hajók.
– Milyen érzés volt magas szintű vezető pozícióba lépni egy olyan vállalatnál, amely épületgépészeti termékek forgalmazásával foglalkozik?
– 2007 óta cégeket vezettem. Ügyvezetői, vezérigazgatói pozícióba vezettem ezer fölötti alkalmazottal szervezeteket, úgyhogy nekem az, hogy vezető pozícióba lépni ebben az esetben nem mondható. Azt mondom inkább, hogy én egy szervezetet választottam, illetve olyan vezetőket választottam, akiket amikor megismertem, úgy éreztem, hogy értékes és követendő emberek. Ezt a mai napig így látom, és ez volt az a fő szempont, amiért azt mondtam, hogy egy átalakuló, egy fejlődő, egy erős szervezetbe beszállok és hozom magammal a tudásomat.
– Mennyire számított az a tény, hogy a megelőző tapasztalatod nem feltétlenül terjedt ki az épületgépészeti termékekre?
„SZÁMOMRA A VEZETŐI POZÍCIÓ EGY SZOLGÁLAT”
A szervezetek egyformák. Mindenhol emberek dolgoznak, és az embereket ugyanúgy kell megközelíteni, ugyanúgy kell támogatni, ugyanúgy kell vezetni. Számomra a vezetői pozíció egy szolgálat, tehát azok a vezetők, akik úgy érzik, hogy nekik a fő feladatuk kimerül abban, hogy megmondjanak mindent, és mindig minden kérdésben ők tudnak a legjobban, számomra nem vezetők. Ezek nem azok az emberek, akikkel én tudok dolgozni. Úgy gondolom, hogy egy vezetőnek tudnia kell, hogy mik a határai, mik a korlátai, és eléggé bölcs kell legyen ahhoz, hogy nálánal job szakembereket alkalmazzon. Nem kell mindent tudnia és főként nem szabad azt hinnie, hogy mindent csak ő tud. A vezetőnek a fő feladata az, hogy a legjobb embereket megtalálja, illetve a legjobb emberek legjobb tudását kihozza, és ezáltal ő kordinálja ezeknek az embereknek a tevékenységét a közös cél felé.
Nagy tévedés egy vezető részéről azt hinni, hogy ő mindent kell tudjon, ő mindenhez kell értsen. Dehogyis! Az ilyen emberek, amolyan menedzsment dinoszauruszok. Jelenleg egy olyan világot élünk, ami az információ mennyiség, az információ frissülés, a tudásbázis annyira gyorsan változik és annyira gyorsan fejlődik, hogy ezt már lehetetlen bárkinek egyszemélyben átfogni.
– Hogyan vetted fel a ritmust és sikerült-e könnyedén túljutni a betanulási fázison, vagy esetleg volt-e nehézség, amellyel a kezdetekben szembe kellett nézned?
– Minden cégnek megvannak a sajátosságai, megvannak a rendszerei, működési szabályai, ezeket tanultam, ezeket tanulom, ezeket próbálom átlátni, ezeket próbálom megérteni, illetve adott esetben, ahol úgy látom, hogy lehet jobbítani, dolgozom azon, hogy jobbítsak ezeken. Azt mondom, a betanulási fázis, hogyha így nevezzük, igazából az iparspecifikumnak a megértése, a szakterületnek a megértése, a termékportfóliónak a működése, a piacnak a működése, a piac drivereinek a megértése, tehát ez jelentett egy olyan kezdeti kihívást, amit részben úgy érzem, hogy átléptem.
– Mit gondolsz, a vállalat mintegy 30 éves múltját megkoronázni hivatott arculatváltás, és működési struktúrák bizonyos mértékű átszervezése hogyan fogja befolyásolni a cég rövid- és vagy hosszútávú jövőjét?
–Egy vállalkozás sem működik másképp, mint ahogy működik az élet a Földön. Folyamatos változás, folyamatos fejlődés, adaptálódás. És ez így igaz a Melindára is. Melinda 30 éves korában egy olyan teljesítményt, méretet és minőséget ért el, ami egy nagyon nagy érték, de a Melindát se kerüli el az, hogy fejlődni, változni kell, és a hanyatlás akkor kezdődne, amikor megáll a fejlődés.
Egy új világot élünk. Hogyha öt évvel ezelőtt beszéltünk volna, hosszútávú tervekről beszéltünk volna, világgazdaságról, globális kondíciókról. Akkor a mai helyzetek elképzelhetetlenek lettek volna bárki számára. Öt évvel ezelőtt senki nem képzelte volna el azt, hogy közel két évre vagy egy évre hazaparancsolnak, és otthon fogunk dolgozni, élni, gyakorlatilag korlátozni fogják a kijárást, a szabadságunkat. Ez öt évvel ezelőtt mindez elképzelhetetlen lett volna.
UKRÁN HÁBORÚ HATÁSAI
Nemrég elképzelhetetlen lett volna az, hogy tőlünk 200 kilométerre háború zajlik. Elképzelhetetlen lett volna az, hogy az ukrán háborúnak köszönhetően, Afrikában egész országok éhezni fognak, és mindez összekapcsolódik.
Az ilyen változások köteleznek arra egy céget és köteleznek mindenkit a változásra.
REBRANDING ÉS ÁTSZERVEZÉS HATÁSAI
A Melindánál elindult egy rebranding, egy piaci újra-pozicionálási folyamat. Azt mondom, hogy elkerülhetetlen és kötelező változás, figyelembe véve mindezeket a környezeti változásokat. Meggyőződésem, hogy nagyon jó szakemberek vezetik ezt a folyamatot, a tulajdonos részéről pedig erős az elhatározás ennek véghezvitelét illetően.
Mindent összevetve, az összes strukturális, szervezeti, piac-irányzati változásnak az lesz az eredménye, hogy a Melinda sokkal erősebbé, rátermettebbé válik, és hatékonyan tud szembe állni azokkal a várható, de el nem képzelhető, vagy – éppenséggel elképzelhető, de- kiszámíthatatlan kihívásokkal, amelyek a jövőben ránk várnak.
A KERESKEDELEM HARCTERÉN FOLYAMATOS A VÁLTOZÁS
A jelenlegi környezetre, amiben most tevékenykedünk az Egyesült Államok hadserege dolgozott ki sok évvel ezelőtt egy alkalmazható módszertant, amely a harctéri kondíciók menedzsmentjére vonatkozik, Ez a VUCA környezet, magyarra fordítva egy változékony, bizonytalan, bonyolult és többértelmű, vagy nehezen értelmezhető környezet.
Leginkább most a VUCA jellemzői vonatkoztathatóak az életünkre mindenféle téren:
– Változékony: folyamatosan változik és drasztikus változások vannak;
– Bizonytalan: nem tudjuk, hogy akár egy hónap múlva milyen hatások fognak kicsapódni.
– Bonyolult, összetett: mert most látjuk meg azt, hogy a globalizált kapcsolatok mennyire kuszák, hogyha egyik vonalon valamiféle változás, akár egy háború bekövetkezik, meglepő, hogy hol csattan és hol, milyen eredményeket hoz.
– Többértelmű vagy nehezen értelmezhető: az információ elérhetősége, az információ megbízhatósága elsődleges fontosságot kap egy adatvezérelt világban; kérdés továbbá, hogy mekkora sebességgel tudjuk jól értelmezni a hatalmas információt mennyiséget.
Ez a négy szempont szerint kell a vállalkozásnak a vezetését és bármilyen szervezetnek a vezetését elképzelni. Erre a legjobb modell lehet a harctéri hasonlat, a VUCA menedzsment, mivel ezt tapasztalt tábornokok építették fel, és most leginkább ez jellemző a világunkra.
Nagyon sok esetben össze lehet hasonlítani az üzleti életet, akár egy harccal, egy folyamatos háborúzással, amelynek keretén belül a különböző felek között megvalósul egy ilyen rivalizálás.
Nagyon érdekes ez a párhuzam, valóban a bizonytalanság, a kiszámíthatatlanság talán olyan kihívások, amitől már önmagukban azt az eredményt fogják hozni, hogy erősebbek, nagyobbak és ellenállóbbak leszünk.
– Hogy érzed, az említett arculatváltást és átszervezést illetően melyek lesznek azon kihívások csapat- és egyén szinten, amelyekkel a Melinda Instal munkatársainak meg kell birkóznia?
– Ahhoz, hogy az ember egy finom tojásrántottát készítsen, fel kell törni a tojásokat. Ez a tojásnak nem tetszik, de a rántottához elengedhetetlen.
Ez valahol azt jelenti, hogy változni kell, minden szinten és meg kell érteni a változás szükségességét. Ameddig új problémákra régi megoldásokkal keressük a megoldást, vagy régi módszerekkel keressük a megoldást, addig nem fog változni semmi.
A Melinda Instal munkatársainak minden szinten meg kell érteniük, hogy nagy változások vannak a világban, nagy változások vannak a piacon, és azok a cégek, – mert mindegyik cég emberekből tevődik össze – fognak helytállni, amelyek ezekre a változásokra megfelelően tudnak reagálni, és megfelelően tudnak lépni.
A változás alapfeltétele az, hogy tanulj. Mindenkinek tanulnia kell, mert hogyha nem haladunk az új technológiákkal, nem haladunk az új elvárásokkal, nem haladunk az új piaci követelményekkel, akkor nem fogjuk elérni azt a szintfejlődést, amit szeretnénk. Minden alkalmazott amellett, hogy tanul, minden nap egy kicsivel többet kell tegyen, mint ami neki a közvetlen munkaköri leírásába kötelező. És ha megérti mindenki azt, hogy önszántából egy kicsivel többet kell nyújtson, mint amit azt tőle elvárnak, akkor a fejlődés, a változás nagyon egyszerűen és nagyon flottul fog működni.
Úgy gondolom, hogy a cégek életében nehezen lehet összeegyeztetni a változni akaró és fejlődni képes munkatársak pályáját azokéval, akik ellene mennek a fejlődésnek és keresztbe tesznek a folyamat megvalósulásának. Hosszútávon a fejlődést és növekedést gátló kollégák nem fogják tudni megtartani a pozíciójukat.
Ezt mindenkinek meg kell érteni.
Van egy olyan elmélet a menedzsmentben, ami kimondja, hogy azok az emberek, akik kínosan figyelnek arra, hogy mindig csak a munkaköri kötelezettségeiket teljesítsék- se többet, se kevesebbet- azok az emberek lélekben már felmondtak. És most egy változás pillanatában, illetve egy erős fejlődés küszöbén, ez egy olyan dolog, amit mindenkinek meg kell érteni: minden nap egy kicsivel többet kell, egy kicsivel jobban kell nyújtani, és folyamatosan tanulnunk kell ahhoz, hogy helytálljunk ebben a fura világban.
– Ez meglehetősen hasonló a Quiet Quitting a jelenségéhez: csak annyit kell elvégezni – se többet, se kevesebbet -, amennyi konkrétan az adott dolgozónak a felelőssége. Egyesek úgy érezhetik, hogy az apró lépésekben megvalósított fejlődés nem hoz látványos eredményeket. Véleményem szerint elsöprő exponencialitás rejlik egy apró változtatásban, az apró fejlődésben is, mert ha ezt következetesen folytatjuk, napokon, heteken, éveken át akár, akkor ennek óriási fejlődés lesz az eredménye. Mindannyiunknak meg kell előlegezni annak a lehetőségét, hogy ezt a fejlődést közösen tudjuk elérni.
– Elmondom azt, hogy jelenleg a Melindánál elég sok oktatási, illetve tanulási lehetőség van. Ezeken részt kell venni. A cég nagyon sok pénzt fektet a kollégák fejlesztésébe. Az biztos, hogy nem zárkózik el sem a felsővezetés, sem a személyzeti osztályunk attól, hogyha valaki valamit szeretne tanulni. Csak keresse meg a felettesét és megtaláljuk a módját annak, hogy a tanulásban segítsük.
– Minden munkatársunk nevében köszönöm ezt az ajánlást. Bizonyára nagyon sokan szem előtt tartják hogy meg van adva erre a lehetőség, és remélem, hogy a jövőben még többen élni is fognak vele.
Ezek a változások és magadról, amiket elmondtál, azok mind azt támasztják alá, hogy mindenféle nehézség vagy bizonytalanság, ami a világunkat jellemzi, nem negatívum a vállalkozásunk számára, hanem egy nagyon érdekes és nagy eredményeket magával hozó lehetőség.
– Párhuzamot vonhatunk a hobbim és a vállalkozásvezetés között. Tudni kell azt a vitorlásról, hogy viharban, erős szélben tud a leggyorsabban haladni, és ez ugyanígy van a vállalkozásnál is. Addig, ameddig megfelelő emberek állnak a megfelelő helyen és legjobb tudásuk szerint végzik a munkájukat, addig a hajó nagyon gyorsan halad és akármilyen vihar jöhet, biztonságosan tud haladni. Az biztos, és ezt kell megérteni, hogy a vihar már adott és dobálni fog.
“A vihar az adott, a mi feladatunk, hogy megfelelően kezeljük a hajó vitorláit”
A mi feladatunk, hogy megfelelően kezeljük a hajó vitorláit, amikor szükséges, felhúzzuk, amikor szükséges, leengedjük. Ha változik a szél, akkor fordítanunk kell a vitorlát és másik irányba haladnunk. Hogyha ezt mindenki a legjobb tudása szerint végzi, nekem semmiféle kétségeim nincsenek, hogy a Melinda nagyon-nagyon gyorsan, biztonságosan és jól fog haladni akármilyen viharos környezetben.
INNOVÁCIÓ: PORTFÓLIÓ FEJLESZTÉS AZ ÉPÜLETGÉPÉSZETBEN
Az innováció kérdéskörét érintve, hogy látod, milyen ütemben tud a termék portfóliónk abba az irányba változni, – vagy kell-e egyáltalán kövesse a legfrissebb trendeket – akár a környezetvédelem szempontjából, vagy akármilyen nagyon új, innovatív technológia, akár az okos házak terén, bármilyen épületgépészeti jelentőséggel bíró innovációt mennyire kell, vagy mennyire tudunk követni?
– Már az elmúlt évben és az idei évben különösen azon dolgozunk, hogy naprakészek legyünk a piaci trendekkel, naprakészek legyünk a változó és fejlődő technológiákkal. Kiváló képességű kolléga foglalkozik az úgynevezett stratégiai beszerzéssel, és ő az, aki folyamatosan kutatja a piacot, figyeli a trendeket és beazonosítja a várható igényeket.
“kötelességünk piaci trendvezetővé válni”
és nekünk az a kötelességünk, hogy ezeket a trendeket megsejtsük, ezeket a trendeket megérezzük, és ezekre a trendekre időben tudjunk reagálni, hogy ne mi kövessük a piacot, hanem elérjük azt a méretet és fontosságot, hogy mi diktáljuk a piac számára a trendeket.
Itt a konkrét eset például a hőszivattyú és a fotovoltaikus technológia. A Melinda Instal az idei év legfontosabb céljának azt tűzte ki, hogy a fotovoltaikus üzletágat megerősítse; jelentős szerepet kiszakítsunk az energiahatékony új technológiából, ami a hőszivattyú és az ezzel kapcsolatos technológiáknak a bevezetése és ez a gondolkodás a jövőben sem fog változni.
Ameddig egy érzékeny energetikai, dinamikusan változó, fejlődő piacot élünk, addig új technológiák fognak jönni. És azt meg nem engedhetjük meg magunknak, hogy amikor a piac a zöld energiával működő fűtéstechnikát igényel, hogy mi csempekályhát áruljunk, vagy legalábbis nem árulhatunk csak csempekályhát.
-Véleményed szerint mennyire oszlik meg a piac az innovációra nyitott és a konzervatívabb vásárlók között?
– A klienskört két nagy kategóriára oszthatjuk. Az egyik az új építésű ingatlanjába a legmagasabb, leginnovatívabb, legújabb csúcstechnológiát kéri. Ezek azok, akik úgymond vezetni fogják a trendeket. És van a második klienskör, amelyik egy klasszikus rendszer mellett kiáll, ők azok akik felújítanak, ezek, akik egy régi épületet pofoznak ki. Ezek azok, akik számára nem adott az infrastruktúra ahhoz, hogy egy nagyon high-tech rendszert bevezessenek, vagy esetleg az anyagiak nem engedik meg a nagyobb változtatásokat.
Mi ki fogjuk szolgálni mindkét kategóriát, de folyamatosan szem előtt fogjuk tartani azt, hogy a piac a jövőben mit kér, mivel el kell érjük azt, hogy ne reagáljunk a piacra, hanem vezessük a piacot.
– Köszönöm szépen, hogy megtiszteltél a válaszaiddal. Hogyha még volna valami, amit hozzáfűznél, akármilyen gondolat, akkor kérlek, oszd meg velem.
– Felvetődött a változás, az átalakulás kérdése többször is. Minden egyes változás, átalakulás egy bizonytalanságot generál. Én csak azt szeretném elmondani, hogy ez az átalakulás, ami a Melinda Instalnál elindult, ez mindenkinek inkább megnyugvást kell okozzon, mert ez azt jelenti, hogy a cég felismerte a fejlődés és változás szükségességét. Ez pedig magával hozza, hogy minden előre nem látható, kiszámíthatatlan helyzetre megfelelően tudunk majd reagálni, és rugalmasan tudjuk ezeket kezelni. Végső soron az mindenkinek megnyugvást kell okozzon, mert nem a múltat siratjuk, hanem a jövőnket építjük.
–Bízom benne, hogy sokan egyetértenek és egyet tudnak érteni ezzel a gondolattal.
Köszönjük, hogy megtiszteltél bennünket a válaszaiddal, és hogy az eddigiekben hozzájárultál a vállalkozás előmeneteléhez. Reméljük, a lendület és szaktudás, amelyekről eddig is tanúbizonyságot tettél, a következőkben a tőled megszokott következetességgel erősítik majd a csapatot, és sok éven keresztül élvezhetjük a közös munka eredményeit!